SZTE-Prezilimpia 2025
Az SZTE-Prezilimpia 2025 május 8-án, Szegeden megrendezett döntőjének hivatalos végeredménye:
Prezentációs verseny:
I. helyezett: Colin John
(Szegedi Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar – BAM)
II. helyezett: Urr Tímea Lilla
(Szegedi Tudományegyetem – Mérnöki Kar)
III. helyezett: Juhász Kende
(Budapesti Corvinus Egyetem)
Különdíjasok:
Máté Nóra Laura
(Szegedi Tudományegyetem – Természettudományi és Informatikai Kar)
Nagy Bence Gyula
(Szegedi Tudományegyetem – Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar)
Fánczi Gina Katalin
(Szegedi Tudományegyetem – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar)
Prezentációs karaoke:
I. helyezett: Nagy Bence Gyula
(Szegedi Tudományegyetem – Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar)
II. helyezett: Juhász Kende
(Budapesti Corvinus Egyetem)
III. helyezett: Tóth Bianka
(Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar)
Különdíjas:
Colin John
(Szegedi Tudományegyetem – Gazdaságtudományi Kar – BAM)
A legnépszerűbb előadónak a közönség Urr Tímea Lillát (Szegedi Tudományegyetem – Mérnöki Kar) választotta.
A döntőben sikeresen szerepeltek még:
Csetri Emese Zsófia
(Szegedi Tudományegyetem – Juhász Gyula Pedagógusképző Kar)
Horváth Kíra
(Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem – Külkereskedelmi Kar)
Medgyesi Csanád
(Szegedi Tudományegyetem – Állam- és Jogtudományi Kar)
Siklós Fanni
(Szegedi Tudományegyetem – Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar)
Tory Eszter
(Budapesti Metropolitan Egyetem)
Az SZTE-Prezilimpia 2025 döntőjének versenyzői a megszólalás sorrendjét sorsolják a zsűri felügyelete mellett
Téma: Digitális biztonság és MI: Védelem, vagy veszély?
Életünk ma elképzelhetetlen digitális eszközök és tevékenység nélkül. A gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a tudomány – a társadalmi csoportok és az egyének óriási adatmennyiséget használnak, igényelnek és teremtenek. Az adatok segítenek a mindennapjainkban, ezekből döntünk, ezekből tanulunk. Sőt a közelmúltban már nem csak az emberek, de a gépek is használják az adatainkat tanulásra és döntésekre – a mesterséges intelligencia (MI) használata viharos sebességgel terjed világunkban.
Vajon egyformán lelkesen gyártunk új adatokat és védjük a már meglévőket?
És mennyire tartunk attól, hogy döntéseinket valótlan vagy pontatlan adatokra alapozhatjuk?
Hasonlóan zajlanak-e a döntések, ha emberek vagy intelligens szoftverek hozzák meg azokat? Mikor születhetnek pontosabb, jobb, „humánusabb” döntések? Digitális adatok alapján hogyan hoz ítéletet egy bíró, hogyan dönt egy orvos vagy egy mérnök? Ki tud nagy biztonsággal figyelni az adatainkra, azok valódiságára?
Ebben a században az információ biztonsága személyünk, személyiségünk biztonságát jelenti. Fenyegetés-e vagy további lehetőség az adathalmaz növekedése, a mesterséges intelligencia általi felhasználása? Munkában, oktatásban, kutatásban – az élet minden területén meg kell találnunk a megfelelő válaszokat…